A Budapesti Ügyvédi Kamara híreiből
2018.07.04

Részletek a Budapesti Ügyvédi Kamara 503. hírleveléből. Kiadja a Budapesti Ügyvédi Kamara Szalay utca 7. Budapest 1055 Hungary. Felelős szerkesztő a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Módosuló cégtörvény – ismertetés 2.

2018. július 1-től számos ponton változott a cégeljárás szabályozása. A cégtörvény ügyvédeket érintő legfontosabb változásait júniusban dr. Szűcs Gábor cégbírósági kapcsolattartó kollégánk ismertette a kamara dísztermében. Az előadás összefoglalóját (DOC) és diáit (PPT) a kamara honlapján közzétettük, és most újabb pár témát közlünk.

A számviteli törvény szerinti beszámoló megküldése
 
A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót továbbra is elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, azonban ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának, azaz nem pdf formátumban, hanem a felületen elérhető programmal kell a beszámolót megküldeni. [18. § (1) bekezdés]
 
A változások automatikus átvezetése
 
Ha a cégjegyzék adatainak változására nem cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart. Fentiek alapján, például ha egy cég székhelye, vagy az ügyvezető lakcíme változik, akkor cégjegyzékben automatikusan bejegyzésre kerül az új székhely illetve lakcím, minden más olyan cég esetén, ahol a változással érintett cég vagy személy be van jegyezve. [23. § (2) bekezdés]
 
Vezető tisztségviselő képviseleti jog nélkül
 
A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a képviselet módját (önálló, együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény). A törvényjavaslat indoklása szerint: „a vezető tisztségviselő a jogi személy törvényes képviselője, azonban vezető tisztségviselői megbízás elképzelhető képviseleti jogosultság nélkül is. Testületi jellegű ügyvezetés esetén (részvénytársaság, szövetkezet) fordulhat elő leginkább, hogy az igazgatósági tagok harmadik személyek felé nem képviselik a jogi személyt, hanem ezt a feladatot néhány igazgatósági tag vagy egy személy, - jellemzően - az igazgatóság elnöke látja el.” A harmadik kategória bevezetésére egy, a terror, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi ajánlás alapján került sor, amely szükségesnek ítélte meg azon vezető tisztségviselők cégjegyzékben való feltüntetését is, akik a döntéshozatalban részt vesznek, de nem jogosultak képviselni a céget. Mivel a Ptk. nem tartalmaz olyan anyagi jogi rendelkezést, amely kifejezetten lehetővé tenné, hogy a vezető tisztségviselő úgy lássa el feladatait, hogy képviseleti jogot nem gyakorol, még nem lehet tudni, hogy a cégbírók a Ptk. diszpozitív jellegére hivatkozással el fogják-e fogadni a fentiek alapján előterjesztett kérelmeket. [24. § (1) g) pont]

Cégkapu - most már a büntetőügyekben is 

A büntetőeljárásban is áttértek az elektronikus kommunikációra, azaz ügyvéd már ott sem lehet meg cégkapu nélkül. Kérjük jelentsék be adószámukat a kamara honlapján és regisztráljanak a NISZ-nél cégkapura. (Az ügyfélkapura csak akkor tudnak a hatóságok kézbesíteni, ha Önök először küldtek a hatóságnak már egy beadványt.)
 

MÜK közlemény (ismételt közzététel):

A Magyar Ügyvédi Kamara 11/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 2.1.2. pontja szerint "A nem ügyvédi irodai tag ügyvédnek, az ügyvédi irodának … jogszabály eltérő rendelkezése hiányában cégkapuval kell rendelkeznie." Jogszabályban ilyen eltérő rendelkezés nincsen, a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 91. §-a sem tér el a fenti rendelkezéstől.

A megküldött adószámok ellenőrzése során sok esetben fordul elő, hogy noha az adószámát megadta, az adószámhoz tartozó cégkapu a NISZ adatai szerint még nem jött létre! Hiába van ügyfélkapuja, az nem helyettesítheti a cégkaput. 

Kérjük, hogy ha még nem tette volna meg, haladéktalanul nyissa meg a cégkapuját ahttps://cegkapu.gov.hu/ címen!

A cégkapu regisztrációnak nevezett műveletről részletesebb leírást itt olvashat: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/ckp_regisztracio.PDF A cégkapu regisztráció során csatolandó iratokról részletesebb leírást pedig itt olvashat: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/urlapos_reg_csatolmanyok.PDF Felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2018. január 1-jétől minden jogi képviselő számára kötelező az elektronikus ügyintézés, így minden bíróság, ügyészség, rendőrség és más hatóság is a Magyar Ügyvédi Kamara közhiteles országos ügyvédi nyilvántartásából próbál tájékozódni, hogy Önnek mi az elektronikus elérhetősége. Közreműködése nélkül ezt nem tudjuk megadni.

Cégkapu hiányában kirendelésben sem vehet részt, ezen túlmenően a bíróságok is többször jelezték, hogy cégkapu hiányában az adott eljárás szabályai szerint rendbírságot vagy pénzbírságot fognak majd kiszabni!

Kérjük, hogy a cégkapuját mielőbb nyissa meg!

Kié a jogtanácsosi szárazbélyegző?

Egy kamarai jogtanácsos fordult azzal a problémával a kamarához, hogy munkaviszonyának megszűnésekor a korábbi munkáltatója nem adta ki részére a kamarai jogtanácsosi szárazbélyegzőt, így az új munkáltatójánál nem tud okiratot ellenjegyezni.

Az Üttv. 43. § (3) bekezdéséből és az 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (közelmúltban elfogadott, még közzé nem tett módosítás szerinti) 6.6. pontjából egyértelműen következik, hogy a szárazbélyegző a kamarai jogtanácsos tulajdona, azon egyébként a munkáltató neve fel sincs tüntetve. Ez független attól, hogy a kamarai jogtanácsos helyett a munkáltató fizette-e be a regisztrációs díjat, mivel az csak a költség munkáltató általi átvállalását jelentette. A munkáltató a szárazbélyegzőt erre figyelemmel nem veheti leltárba, annak átadását a kamarai jogtanácsos részére nem írhatja elő, és azt nem tarthatja vissza. Ennek a másik oldala, hogy a kamarai jogtanácsos át sem adhatja a munkáltatójának a szárazbélyegzőjét. Értelemszerűen, ha a kamarai jogtanácsos munkaviszonya megszűnik, és máshol nem folytatja a kamarai jogtanácsosi tevékenységét, akkor a szárazbélyegzőjét három munkanapon belül köteles a kamarának leadni.

Elindult az új kirendelési rendszer

Sikeresen elindult a kirendelés informatikai támogatása vasárnap hajnalban. A 12/2018. (VI. 12.) IM rendeletre és a MÜK 9/2018. (V. 25.) kirendelési szabályzatra is figyelemmel a kirendelés a következők szerint működik:
(1) a kirendelő szerv egy központi kapcsolaton keresztül a Magyar Ügyvédi Kamarának elküldi a kirendelő határozatát,
(2) a Magyar Ügyvédi Kamara informatikai rendszere ezt fogadva a rendelkezésére álló, előzetesen a területi kamarák által feltöltött adatok alapján automatikusan kijelöli az adott területen sorrendben következő kirendelhető védőt, és
(3) a területi kamara nevében az informatikai rendszer megküldi a kijelölt védő elérhetőségét a kirendelő szervnek, aki megkísérli felvenni a kapcsolatot a kijelölt védővel.

A védők számára a lényeg: 
a) A védővel a kapcsolatot továbbra is a kirendelő szerv veszi fel, nem a területi kamara, tehát a védők szempontjából marad a megszokott eljárásrend.
b) Aki nem rendelkezik cégkapuval, nem fog kapni kirendelést (az ügyfélkapu erre a hatósági kézbesítési célra nem alkalmas).
c) Azt, hogy kötelező-e a kirendelés vállalása, illetve ki vállal kirendelést és ki nem, a területi kamara dönti el és ezt vele kell kommunikálni.

A többi területi kamara, a rendőrségek és ügyészségek tájékoztatása szerint a rendszerek működnek, de a bírói vezetések egy része tanácstalan. Kollégiumvezetői szintről több olyan tájékoztatást kapnak, hogy ha nem működik 2018 júliusban az ő rendszerük, a korábbiaknak megfelelően a leadott névsor szerint rendelnek ki védőt.

A listával kapcsolatos fel- és leiratkozásokat, valamint minden, a kirendelési listával kapcsolatos adatbejelentést a kirendeltvedo@bpbar.hu e-mail címre kérünk megküldeni.

Módosult az IM kamarai igazgatási szolgáltatási díjrendelete

1000 forintra csökkent 2700 forintról az egyik leggyakoribb, ügyvédeket érintő díjfajta. A 10/2018. (VI. 11.) IM rendelet a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet, valamint egyes eljárási költségviseléssel összefüggő igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról a következőképpen módosította a 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet szövegét:

Az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet módosítása

3. § (1) Az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet [a továbbiakban: 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet] 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén
a) az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatáról hatósági bizonyítvány kiadása,
b) az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy nevében vagy más személyi adatában bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele, valamint
c) az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultság bejegyzése
iránti kamarai hatósági eljárás díja 1000 Ft.”
(2) A 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet 8. § (1) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § a) pontjában” szöveg lép.
4. § Hatályát veszti a 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet 5. §-ában az „és ügyvédi tevékenység szüneteltetést követő folytatásának” szövegrész. 

Ezek a díjak korábban 2700 forint összegűek voltak.

Budapesti Ügyvédi Kamara